Március 30-án a palesztinok minden, a békét, a biztonságot és a stabilitást kedvelő, a zsarnokság, az igazságtalanság és a gyarmatosítás minden formáját elutasító néppel együtt megemlékeznek a Föld napjáról.

Az idei megemlékezés egybeesik egy olyan járvánnyal, amely súlyosan érinti a föld minden szegletét. Palesztinát is elérte, mintha az ellene elkövetett törvényszegések nem lennének elegek. De a nehézségek után jön az enyhülés, mert a föld csatája nem ér véget, hiszen ezek az évtizedek bebizonyították, hogy lehetetlen elválasztani a palesztinokat a földjüktől, és az is bizonyossá vált, hogy minden gyarmatosító gyakorlat csak növelte a nép hitét és ragaszkodását a földjéhez és a szabadságához.

Ennek az emléknapnak két vetülete van. Egyrészt egy fájdalmas eseményt mesél el, amikor ezen a szent földön ártatlan palesztinok vére folyt, akiknek az egyetlen vétkük az elnyomás elutasítása és az engedelmesség megtagadása volt. Ezen a napon 1976-ban a palesztinok elutasították az izraeli megszállók törekvését a földterületek nagy részének elkobzására. A békés tüntetések megtorlással végződtek, számos mártírral és sebesültek tömkelegével. Másfelől pedig ezen a napon a palesztinok és támogatóik olyan hősies eposzokat idéznek fel az örök föld emlékére, amelyek a palesztin történelem emlékezetébe vésődtek, és amelyek a palesztinok kapcsolatát testesítik meg földjükkel. Így a palesztinok ezen a napon – éljenek bárhol a nagyvilágban – kinyilvánítják ragaszkodásukat ahhoz a földhöz, amelyből kiűzték őket, és megerősítik földjükkel való kiváló kapcsolatukat, a palesztin menekültek megerősítik az elhatározásukat, hogy egyszer visszatérjenek a földjeikre, falvaikba, ahonnan kitelepítették őket, függetlenül attól, hogy mennyi idő telt el.
A föld tehát a haza, a méltóság, a lét és a határokon átívelő büszkeség és összetartozás forrása – mindigis ez volt a föld szó jelentése a palesztin nép számára, ezért inkább büszkén maradt a földjén: egyik kezével vetett, másikkal küzdött; máskor vérével és könnyeivel oltotta földje szomját. Mindezt annak érdekében, hogy elnyerje szabadságát, és megmaradjon a függetlenség útján. Épít, bár az elnyomó elpusztítja, amit épített, újjáépít, megbotlik és újra felkel, hogy teljes őszinteséggel teljesítse küldetését, felülemelkedik fájdalmain. Ez Palesztina földjének története, amelyet nemzedékről nemzedékre elmesélünk, hogy a föld szeretete az évek során megmaradjon.
A Föld napja alkalmából, abban a politikai pillanatban, amikor a palesztin nép a függetlenségéért folytatott küzdelem csúcspontját éli nemzeti törekvésük megvalósulásáért – amelynek legfontosabb része a visszatérés és az önrendelkezés megvalósítása, valamint a palesztin állam létrehozása Jeruzsálem fővárosával –, üdvözletet és elismerést küldünk Palesztina minden állhatatos gyermekének, és ígéretet teszünk nekik, hogy ezen az úton maradunk a győzelem megvalósításáig. Tegyük halhatatlanná a Föld napját a palesztin harc történelmében, és újítsuk meg benne a földünkhöz és identitásunkhoz való ragaszkodásunkat.

Számok és statisztikák

  • A megszálló állam létrehozása előtt a palesztinok megélhetési forrásként a mezőgazdaságtól függtek, körülbelül 70% -os arányban.
  • Az 1948-as háború több százezer palesztin elvándorlásához vezetett falvaikból és városaikból.
  • 1948 és 1972 között a megszállás több százezer hektárnyi földet foglalt le Galilea és az Arab háromszög arab falvaiból, valamint az 1948-as Nakba után ugyancsak több százezer hektárnyi terület fölött vette át az irányítást.
  • Ugyanakkor Izrael elfogadta a “távollévőkről szóló törvényt”, amelynek alapján elkobozta a háború miatt kiutasított vagy kitelepített palesztin menekültek földjét.
  • A Föld napjának története 1976-ig nyúlik vissza, amikor az izraeli megszálló hatóságok mintegy 21 000 dunum területet (egy dunum egyenértékű ezer négyzetméterrel) foglaltak le egy „Galileai fejlesztés” elnevezésű projekt megvalósítása érdekében, amelynek a célja a régió zsidókkal való benépesítése. A projekt a palesztinok fellázadásához vezetett.
  • A határozat megválaszolására a Földvédelmi Bizottság 1976. február 1-jén rendkívüli ülést tartott Názáretben, amelynek eredményeként ugyanezen év március 30-án általános sztrájkot jelentettek be a történtek elleni tiltakozásként.
  • A megszálló erők erőszakosan reagáltak a tüntetésekre, és a sztrájk reggelén véletlenszerűen lőttek palesztin tüntetőkre, amelynek eredményeként hat mártír esett el, és több tucat tüntető sebesült meg.
  • Ettől a naptól (1976. március 30.) kezdve mind az itthon és a diaszpórában élő palesztinok, valamint az arab és más külföldi országbeli szimpatizánsaik megemlékeznek a Föld napjáról, hogy megújítsák ragaszkodásukat a földjükhöz és a visszatérés jogához.
  • Sokan úgy emlékeznek erre a napra, hogy olívafákat ültetnek az Izrael által ledózerolt földeken, és különféle tevékenységeket elevenítenek fel, például palesztin hazai termékeket és kézműves termékeket bemutató kiállításokat rendeznek.
  • Tavaly óta – a koronavírus-járvány terjedésével – a virtuális tevékenységek kerültek előtérbe, a támogatói- és megemlékezési események a közösségi médiában kerültek megrendezésre.

Közlemény letöltése (pdf): Emlékezés a Föld napjára