A palesztin gazdaság :: Külkereskedelem :: Ipar :: Mezőgazdaság :: Hasznos linkek

Regisztrált külkereskedelmi interaktív adatbázis

A palesztin gazdaság – áttekintés

A palesztin gazdaság egyedülálló abban az értelemben, hogy a politikai-gazdasági kérdések sokkal kritikusabb szerepet játszanak a gazdasági teljesítmény mérésében. A második intifáda 2000. szeptemberi kezdete óta a palesztin gazdaság súlyos szerkezeti megrázkódtatásokat és módostásokat szenvedett el. A munkanélküliség jelenleg a munkaerő 40%-át teszi ki, a lakosság közel fele a napi 2$-os szegénységi küszöb alatt él, és beruházások gyakorlatilag nem léteznek. Ennek a gyenge gazdasági teljesítménynek legalább négy magyarázata van: lezárások, adóbevételek visszatartása, az Izraelbe irányuló munkaerő-áramlás csökkenése és a függőség.

A lezárások legkárosabb hatása – mind a palesztin területeken belül, mind a világ többi részén -, hogy növeli a tranzakciós költségeket, vagyis az üzleti tevékenység költségeit. A piac alapú gazdaság egyik alapkövetelménye a tőke és a munkaerő mobilitása az országon belül, nem beszélve a világ többi részéről. Becslések szerint a palesztin gazdaságban a tranzakciós költségek mintegy 30%-kal magasabbak, mint a világ többi részén. Ez súlyos piaci hiányosságokhoz és a versenyképesség csökkenéséhez vezetett.

A második magyarázat az, hogy a Palesztin Hatóság (PH) és Izrael kormánya között létrejött oszlói megállapodás értelmében létesített vámbevétel elszámolási rendszer szerint utóbbi köteles átutalni a PH számára a palesztin területekre szánt termékekre kivetett minden behozatali vámot. Izrael ezt a nagyon szükséges bevételi forrást időről időre visszatartotta, súlyos költségvetési hiányt okozva, lévén a PH bevételének csaknem fele ebből a bevételi forrásból származik. Ezt a növekvő költségvetési hiányt nagyrészt az adományozó országok pótolták.

A harmadik magyarázat az Izraelbe irányuló palesztin munkaerő áramlásának csökkenése. 2000 szeptemberét megelőzően közel 150.000 palesztin munkavállaló ingázott naponta izraeli munkahelyére, évente mintegy 800 millió USD bérjövedelmet generálva. Ma már csak mindössze 15.000 munkavállaló léphet be Izraelbe, szigorú biztonsági ellenőrzések és eljárások mellett, ami tovább csökkenti a munkavállalási hajlandóságot. Ezt a drámai bérjövedelem-csökkenést részben a külföldi segélyek pótolták.

Végül a palesztin kereskedelem hagyományos függése az izraeli gazdaságtól torzította az árakat és csökkentette a versenyképességet. Exportunk csaknem 90%-a Izraelbe irányul, importunk 70%-a Izraelből származik. Ez éves szinten mintegy 600 millió USD exportbevételt eredményezett 2000 szeptemberét megelőzően. Ma ez az adat jelentősen alacsonyabb és nagyon gyakran arra kényszerülünk, hogy elsősorban Izraelből importáljunk közvetítőkön keresztül, rendkívül versenyképtelen árakon. Mindezen korlátok ellenére a palesztin gazdaság figyelemre méltó fokú ellenállóképességről tett tanúbizonyságot. A Palesztin Hatóság intézményei továbbra is képesek hatékonyan működni és alapvető szolgáltatásokat nyújtani, jóllehet az adományozó országok nagyra értékelt támogatásával. A magánszektor szintén alkalmazkodott a vásárlók változó igényeihez, minthogy a fogyasztási és a költési szokások megváltoztak. Az egyik elsődleges mechanizmus, amelynek segítségével sikerült megbirkózni ezekkel a nehéz korlátozásokkal, az a háztartások közötti családi cserék és más leleményes megküzdési stratégiák voltak. Ezek a megküzdési stratégiák és megszállás alatti tanulási tapasztalatok minden bizonnyal alapvető sarokkőnek tekinthetők az életképes Palesztina Állam közeljövőben történő létrehozásában.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

OLDAL TETEJÉRE

Külkereskedelem

A Nemzetgazdasági Minisztérium jelentős figyelmet fordít a nemzeti exportstratégia végrehajtására az export volumenének növelése érdekében. A 2018-ra vonatkozó külkereskedelmi adatok szerint a palesztin árukereskedelmi mérleg hiánya 12,4%-kal nőtt 2017-hez képest. Ez a hiány az import 11,7%-os növekedése következtében alakult ki, amely 2018-ban elérte a 6,5 milliárd USD-t, szemben a 2017-es 5,9 milliárd USD-vel, míg a palesztin árukivitel 8,5%-kal 1.155,6 millió USD-re nőtt 2018-ban, szemben a 2017-es 1.064,9 millió USD-vel

A palesztin gazdaságot elnyomó izraeli intézkedések eredményeként, amelyek célja az izraeli gazdaságtól való függésének növelése, az Izraellel folytatott külkereskedelem teszi ki a legnagyobb hányadot, mind az export, mind az import tekintetében. Az Izraelből származó palesztin árubehozatal a teljes behozatal értékének 55,5%-át tette ki 2018-ban, míg ez az arány 55,3% volt 2017-ben. Ami pedig a Izraelbe irányuló palesztin árukivitelt illeti, 2018-ban 83,7%-ot tett ki, szemben a 2017-ben elért 82,5%-kal. Itt meg kell jegyezni, hogy az Izraelből történő palesztin árubehozatal százalékos aránya (a teljes behozatalhoz viszonyítva) mintegy 14%-kal csökkent az előző öt évben.

Országok, ahonnan 2018-ban árubehozatal történt (Izraelt nem számítva): Törökország állt az első helyen, a palesztin áruimport összértékének 10,1%-ával (657,8 millió USD), ezt követte Kína 6,5%-kal (424,9 millió USD), majd Németország 3,2%-kal (209 millió USD) és Jordánia 1,7%-kal (188,6 USD). A palesztin áruexportot fogadó országokat illetően 2018-banJordánia állt az első helyen 6,4%-kal (73,9 millió USD), majd az Egyesült Arab Emírségek 2,3%-kal (26,4 millió USD), Szaúd-Arábia 1,8%-kal (21 millió USD), végül az Amerikai Egyesült Államok 1,3%-kal (14,5 millió USD).

A 2018-ban Palesztinából külföldre exportált főbb árucikkek: az első helyen az építőkövek állnak a teljes palesztin áruexport 13%-ával (187 millió USD), ezt követik a bútorok 7,7%-kal (89 millió USD), valamint a konténerek és azok burkolata 4,6%-kal (53 millió USD), majd az olíva olaj 3,8%-kal (44 millió USD), míg a becsült palesztin hulladékexport 3,3%-ot (41 millió USD) tett ki.

2018-ban a legfőbb külföldről behozott árucikk az üzemanyag volt a teljes palesztin árubehozatal 8,7%-ával (568 millió USD), majd az villamos energia 8,5%-kal (558 millió USD), állateledel 3,7%-kal (243 millió USD), gépjárművek 3%-kal (197 millió USD), cement és származékai 3%-kal (194 millió USD).

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

OLDAL TETEJÉRE

Ipar

Az ipari ágazat a palesztin gazdaság egyik fő pillére. Jelentősen hozzájárul a gazdasági és társadalmi fejlődés folyamatához Palesztinában.

Annak ellenére, hogy ez az ágazat többféle akadállyal is szembenéz, növekedése sosem állt meg, különösen az utóbbi években. Ez a növekedés egyes alágazatok fejlődésének és lánc klaszterek létrejöttének az eredménye – amely nyilvánvaló volt a bőr- és cipőiparban, valamint a textil- és ruházati ágazatokban. Ezáltal viszont a palesztin export is gazdagodott.

Miért az ipari ágazat:

  • Az intézmények száma:

Az intézmények számát tekintve az ipari ágazat a második a szolgáltató szektor után, a Palesztinában található valamennyi intézmény 13,5%-át teszi ki. A 2015 végén mintegy 18.059 intézmény működött, így 5%-kal növekedett az intézmények száma 2014 és 2015 között Palesztinában.

  • Alkalmazottak száma és műszaki hatékonyság:

Az alkalmazottak számát illetően a külkereskedelem és a szolgáltató szektor után az ipari ágazat a harmadik az összes foglalkoztatott 22%-ával Palesztinában. 2014 és 2015 között 5%-os növekedéssel és 2015 végén a 91 ezer palesztin munkavállalót elérő létszámmal ez az ágazat egyértelműen hozzájárult a munkanélküliségi rés minimalizálásához Palesztinában.

  • Exportkapacitás és versenyképesség:

Az ipari ágazat vezető ágazat Palesztinában az exportkapacitás tekintetében. A Palesztin Statisztikai Hivatal palesztinai exportól szóló jelentése alapján, illetve Palesztinában a 10 legmagasabb kiviteli értéket elérő árucikk kiválasztásával az ipari ágazat masszívan uralta a 7 legfőbb árucikket, amelyek: kő, márvány, műanyag zacskó, cigaretta, cipő, matracszivacs és bútor.

A fent említett árucikkek exportértéke 958 millió USD tett ki, amely az összes árucikk exportértékének 35%-át tette ki 2015-ben Palesztinában.

Forrás: PIPA

OLDAL TETEJÉRE

Mezőgazdaság

Palesztina elsőosztályú mezőgazdasági ország, lakosságának kétharmada a mezőgazdaságban dolgozott 1948 előtt. Palesztina mezőgazdasági terményei a citrusfélék, a gabonafélék, az olíva, a szőlő és a zöldségek voltak 1948 előtt. A fő export termény a citrusfélék, amelyek a teljes export mintegy 80%-át teszik ki.

Palesztinában a gabonafélékkel (búza és árpa) beültetett terület nagysága az összes mezőgazdasági terület 60%-át tette ki 1948 előtt, a gyümölcsfákkal (olíva, szőlő, füge, citrusfélék) beültetett terület 16,3%-ot, a zöldségfélékkel beültetett földterület nagysága pedig mintegy 23,7%-ot tett ki.

A mezőgazdasági ágazat a Palesztin gazdaság egyik fontos ágazata, minthogy a bruttó hazai termék 4,6%-át, a teljes külföldre irányuló export 15%-át adja, az anyaország kormányzóságaiban pedig a mezőgazdasági foglalkoztatás aránya a teljes palesztin munkaerő 13%-át teszi ki.

A mezőgazdaság szerepe nem korlátozódik a gazdasági és társadalmi szempontokra. Inkább a földek elkobzástól és betelepítéstől való megóvásában, valamint a vízhez való jog védelmében játszik jelentős szerepet. A helyi mezőgazdasági termelés nagy hányadát a önellátás teszi ki. Hozzájárul továbbá más ágazatok fejlődéséhez és nyersanyagellátásához. Ezért a palesztin gazdaság fő támogatójának tekinthető.

Forrás: PIPA

OLDAL TETEJÉRE

Hasznos linkek

/Angol nyelvű információk érhetők el a linkekre kattintva./

Palestinian Central Bureau of Statistics

Ministry of National Economy

Ministry of Agriculture

Palestinian Investment Promotion Agency

Federation of Palestinian Agricultural, Industrial and Chambers of Commerce

Paltrade

OLDAL TETEJÉRE